Édes hazám, Magyarország - barangolás Erdély gyönyörű tájain

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítésére, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulásának elősegítésére 2015 júniusában nyílt pályázatot írt ki. A lehetőséggel általános, közép-és szakiskolák élhettek. A Szvetnik Joachim Általános Iskola benyújtott egy pályázatot erre kiírásra, és eredményhirdetéskor nagy örömünkre a nyertes intézmények között szerepelt iskolánk.

            A Határtalanul pályázat kapcsán iskolánk hetedik osztályos tanulóival 2015. október 20-24 között Erdélybe látogattunk, hogy megismerjük a Székelyföld természeti szépségeit, és a külhoni magyarság életébe betekinthessünk.

            A programunk a következő címet kapta: Édes hazám, Magyarország - barangolás Erdély gyönyörű tájain. Komplex programot állítottunk össze, melynek konkrét célja az volt, hogy tanítványaink saját élményeiken keresztül tapasztalják meg, amit már irodalomból, történelemből, földrajzból, természetismeretből elsajátítottak korábbi tanulmányik során, s így váljon az bevésődött, könnyen felidézhető, emlékekhez köthető tudássá. Úgy gondoljuk, amit a gyerek átél, személyesen meg is tapasztal, azt soha nem felejti el. Ezen kívül a barangolás során erősíteni kívántuk magyarságtudatukat, hazaszeretetüket is. Meg kell érteniük a magyar nemzet összetartozását, átérezniük Trianon tragédiáját, megismerni Erdély semmihez nem hasonlítható természeti gazdagságát.

            Ráhangolásként a kirándulást megelőző két hétben előkészítő foglalkozásokat tartottunk, melyek során tanulóink megismerkedtek a határainkon túl élő magyarság létszámával, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okaival, a meglátogatandó ország magyarságának történetével és jelenével, a toleráns és kooperatív viselkedés szabályaival. Az előkészítő órák befejeztével vetélkedőt szerveztünk tanítványainknak a megszerzett ismeretek kontrollálására.

            Tanulmányutunk első állomásaként Déva várához látogattunk el. Felidéztük a vár építéséhez kötődő középkori népballadát, a Kőmíves Kelemennét. Utunkat Gyulafehérvár felé folytattuk, ahol megkoszorúztuk a Hunyadi család síremlékeit. A Segesvár melletti Fehéregyházán található Petőfi-emlékműnél a Nemzeti dal közös elszavalásával emlékeztünk a csatamezőn hősi halált halt költőnkre. Székelykeresztúron - Petőfi Sándor utolsó költeményének megírása helyszínén - felidéztük a költő életének jelentősebb állomásait, és a tanulók választása alapján elszavaltuk egyik szép költeményét. Az emlékműnél felolvastuk Kányádi Sándor idézetét, és rövid tanári előadást tartottunk a ma is élő erdélyi magyar költőről. Ezután a szálláshelyünkre igyekeztünk, Zeteváraljára, amely Székelyudvarhelytől 34 kilométerre a Hargita hegység délnyugati lábánál, a Nagyküküllő völgyében helyezkedett el.

            Második nap felkapaszkodtunk a Gyergyói-havasokban megbújó Súgó-barlanghoz. Egy vezető segítségével megismertük a barlang keletkezését, felfedezésének történetét és élővilágát. Délután megcsodáltuk a Gyilkos-tavat és a Békás-szorost. Mivel tiszta időnk volt, így elláttunk egészen a Déli-Kárpátokig. Ezután Gyergyószentmiklós felé haladtunk, ahol megtekintettünk egy kuriózumnak számító örmény katolikus templomot. Sikaszón Sütő András nyári lakjához sétáltunk el. Egy tanuló ismertette az író életpályáját, és részletet olvasunk fel Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzetéből.

            A harmadik napon Tusnádfürdőről felkapaszkodtunk a Csomád-hegységre. Itt található Kelet-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tava, a Szent Anna-tó. Délután Nyergestetőt vettük célba. Ez a látványosság leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi helyszíneként közismert. Diákjainkkal megkerestük és megkoszorúztuk az emlékművet. Egy tanuló felolvasta Kányádi Sándor: Nyergestető című versét. Kicsit gyönyörködtünk a természet alkotta környezetben, majd indultunk következő állomáshelyünkre, Csíksomlyóra. Felkerestük az évente több ezer embert vonzó zarándokhelyet, megismertük az ottani búcsú hagyományait, magyarországi kegyhelyeket soroltunk fel, végül megtekintettük a Mária-szobrot. Egy tanulói előadás után csoportokban felfedeztük a búcsú útvonalát. Kirándulásunkat folytatva megemlékeztünk hazánk Trianon előtti kiterjedéséről, annak természeti, gazdasági és kulturális értékéről. Kimerítő sétát tettünk Gyimesbükkön, az 1000 éves határnál.

            A negyedik napon Székelyudvarhelyen a Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium diákjait látogattuk meg, ahol egy rövid ünnepséggel közösen emlékeztünk az 1956. forradalom áldozataira. Szejkefürdőn meglátogattuk Orbán Balázs néprajzgyűjtő sírját, és végigsétáltunk a szabadtéri Székelykapu Múzeumban. Egy tanulói felolvasta A székelyek eredete című mondát. Farkaslakán koszorút helyeztünk Tamási Áron sírjára, és az íróra emlékezvén részletet olvastunk fel az Ábel a rengetegben című regényéből. Délután Korondra látogattunk. A gyerekek gyakorlatban is megtapasztalhatták egy ma is élő mesterség munkafolyamatait: a tapló megmunkálását. Megismerkedtünk egy helyi lakossal, aki bükkfataplóból készít különböző használati tárgyakat. Utolsó állomásunk e napon a parajdi sóbánya volt. Egy idegenvezető megismertetett bennünket a sóbányászat történetével, és a sóterápia jelentőségével. Információkat tudtunk meg a bánya jelenlegi termékeiről, a földalatti gyógykezelésről, sóterápiával kezelhető légúti betegségekről. Tájékoztatót olvastunk fel a bányában található kápolna névadójának, Nepomuki Szent Jánosnak életéről, legendájáról. Vacsora után búcsúestet rendeztünk szállásunkon a három éve árva gyerekekből alakult Sunshine zenekar tagjaival együtt. Megköszönve előadásukat személyesen készített ajándékokkal kedveskedtünk nekik.

            Az ötödik napon utunk először Szováta felé, a Medve-tó partjára vezetett, ahol érdeklődve meghallgattuk A tündérasszony könnye című, tóhoz kötődő mondát. Ezután a Csucsán lévő Boncza-kastélyt néztük meg, mely a frigyre lépő Ady Endrének és Csinszkának volt az otthona. Az Ady-emlékháznál közösen elszavaltuk a költőŐrizem a szemed című szerelmes versét. Majd Erdély kapuját, a közeli Király-hágót csodáltuk meg. Erdélyi barangolásunk Nagyszalontán fejeződött be, ahol Arany János született. Arany János életútját, munkásságát felidéztük egy tanulói előadás keretében. A szülőháznál koszorút helyeztünk el emlékezve nagy költőnkre. Búcsúzásképpen részletet szavaltuk el Arany János: Toldi című költeményéből. Végül megtekintettük Szalonta méltán híres Csonka tornyát.

            Köszönjük az iskolavezetésnek, hogy Erdélybe látogathattunk, és saját magunk megismerhettük Erdély természeti szépségét, azt a csodálatos világot, amely minden embert elvarázsol, ámulatba ejt.

                                     Szervező pedagógusok: Hurton Katalin, Nasz Ildikó, Weisné Puskás Ágnes